2013. április 12., péntek


Sziasztok!
  
Először is bocsánat szeretnék kérni a magam és a Fanni nevében is, hogy ezen a héten nem hoztunk új fejezetet!! Nehéz hét volt . Ígérjük jövő héten meghozzuk a második részt. Sőt kárpótlásul lehet hogy kaptok egy kicsi meglepetést. ;)
Másodszor szeretném megköszöni a kommenteket. Aranyosak vagytok.
Harmadszor pedig új fejléc került a blogra. Remélem tetszik. :) Rengeteg munkám volt vele...
Negyedszer a szereplők menüpont is megújult. 
Ötödször pedig  új menüponttal gazdagodott a blog ,,album" névvel. Nos itt a fejezetek történetéhez  találtok majd képeket. ( Minden fejezet után lesznek képek amik a történethez kapcsolódnak.) 

Végül újra bocsánatot szeretnék kérni a az új rész hiánya miatt! Jövőhéten feltétlenül dolgozni fogunk rajta! És köszi a kommenteket! :) 

                                                                                                         Xx Réki & (Fanni)

u.i.: Ha valami kérdésetek van akkor vagy kommentbe vagy twitteren írjátok meg . ( @reka442 &  @Dreams_do_it ) 

2013. április 4., csütörtök

1.Fejezet:London?!



Sziasztok! Fannival a barátnőmmel írjuk ezt a blogot! Remélem tetszeni fog majd ! :) Ha tetszik iratkozzatok fel és pár kommentnek is örülnénk! Hosszú szöveget terveztem...de igazából lényegtelen! Szóval itt az első fejezet... egyétek :D

                                                 *Sarah szemszöge*

- Nézd ezt a képet! Olyan cukik vagyunk!-mutattam fel egy képet Cameron-nak. Elvette a kezemből, és hangosan felnevetett:
- Milyen hajad volt! - mutatott rá a szőke, cickafarkas, szeplős kislányra. Naná, hogy én voltam!
- Na és te?!- kaptam ki hirtelen a kezéből a képet. – Mi ez a Harry Potteres kerek szemüveg?!- mutattam a mellettem álló barna, Harry Potteres szemüveges lányra.
-Jól van na! Mindketten bénán néztünk ki! De nézd! Mi az a telefon fülke,ott Apád mellet?
-Nem tudom…- hoztam össze a szemöldököm. - Olyan mint tudod, azok amik Londonban vannak. Várj… Voltunk mi Londonban?
- Nem hiszem. De nézd ezt!- lapozott tovább.-Ott a Big Ben!
-De Cam ,hogy lenne már az a Big Ben?!-csattantam fel. – Mi nem voltunk ott! De az ott….az ott tényleg az?
-Gyere!- kapta fel Cami az albumot és lecsapta a padlásajtót. –Kérdezzük meg a szüleidet! ,,Csendesen” és ,,kulturáltan” ballagtunk le.
--Anyu, Apu! Voltunk mi Londonban?-pattantam közéjük a kanapéra. Éppen Cameron  apját bámulták a tévében.
-De tényleg fontos lenne!- szólt unoka tesóm is.- Hahóó! Figyeljetek! – szólt majd kikapcsolta a tv-t. – célját elérte és végre ránk összpontosítottak.
-Igen, mit szeretnétek? -  kérdezték komásan.
-Voltunk mi Londonban?- kérdeztük egyszerre. Ilyenkor eléggé ijesztőek lehetünk…
- Nem! – Vágta rá anyu,túl gyorsan. Tudjuk ez mit jelent! Háh! Lebuktak!
-Tessék 1l kóla és egy nagy tál popcorn! Menjetek fel a szobátokba és nézzetek valami filmet!- lökdösött minket Apu a lépcső felé.
-Oké, megyünk mi magunktól is ,nyugi! – szólt Cam és felmentünk az Ő szobájába.
-Itt valami bűzlik! És ez nem a szemét amit Apu két napja nem vitt ki!- gondolkodtam el. Míg Ő rám se hederítve böngészte az albumot, majd hírtelen az arcomba nyomta az egyik képet, vagyis egy képnek a hátoldalát.  
-Ezt figyeld! Itt van egy telefonszám!
-Ha belenyomod az arcomba akkor nem látom!-toltam el magamtól. – Diktáld…- vettem elő a telefonom és elkezdtem pötyögni a szám sorozatot. Az ágyon ülve vártuk ,hogy felvegye valaki a telefont.
-Hello!  O’Neill család, miben segíthetek? – szólt egy ismeretlen hang a vonal másik végén. Egyszerre kaptuk fel a fejünket Cameronnal.
-Grace?!-olvastam fel a telefonszám melletti nevet
-Jaj! Kate! Nem is figyeltem a számot. Hogy vagytok? Mi van a lányokkal? Köszönöm a képeket! Olyan nagyok lettek! Cameron hasonlít az anyjára, Shara pedig a dédnagyanyja pontos mása! –röhögött bele a nő a telefonba.- Csak nem olyan hisztis!
-Mama?!- Üvöltöttünk ma már kitudja hányadszorra.
-Lányok?! Ti vagytok azok?- csodálkozott el.

                                           *Visszaemlékezés vége*


                                             *Cameron szemszöge*


-Ez hihetetlen! Már itt ülünk  a repülőn és Írországba tartunk. Bár mondtam ,hogy rossz ötlet lesz, most már biztosan sikerül.- fordultam a mellettem ülőhöz.
-Most olyan vagy, mint egy gyerek, aki kap egy nagy,színes nyalokát! -         nevetett fel.
-Nem is!-néztem ki az ablakon, és éppen Franciaország felett repültünk.- Amúgy…mennyi az idő?
- 10: 23. Úgy megnézném Párizst!nézett ki az ablakon vágyakozva ,közben rám tehénkedett az én drága unokatesóm. Ilyenkor annyira szeretem…
-Talán majd Niall elhoz!- „Csillant fel” a szemem.
-Kit visz el? Engem?- nézett rám furán.
- Dehogy is!Engem!  Te úgy sem szereted őket!
-Ja oké! Egészségedre! Ja…nem szeretem. – vágott fancsali képet.
Pedig olyan tökéletesek. - áradoztam. – Látnod kéne az OWOA-t.
-Az a legjobb rész mikor Niall tusol! –csillant meg valami kicsi szikra szerűség a szemében.
-Igen. Meg az mikor….Várj! MI van???- hökkentem meg .
- Semmi…nem mondtam semmit!- kapta el a fejét.
-De…-probálkoztam
-Mondom, semmit! – nézett mélyen a szemembe. Ezt a képességet már régóta tökéletesíti, és én vagyok a kísérleti nyula.
-Jó, nyugi! Megértelek. Először én is tagadtam, hogy szeretem őket. De valahogy kitörtek ,,belőlem”.   Egyenként, mind az öten. –mosolyodtam el.
-De én nem ilyen vagyok!-tette keresztbe a kezeit a mellkasa előtt.
-Majd meglátjuk! Majd meglátjuk…-röhögtem fel gonoszul.
-Hé!- Szólítottameg az egyik stuwardest .- Mentsen innen ki! Kérem…-nézet rá boci szemekkel. A nő mosolyogva arrébb állt.- Ha nem hát nem.- fordult vissza.
- Zene?- nyujtottam felé az egyik fülhallgatót.
- Kösz. - fogatta el.- Cameron!- háborodott fel.-Nem, nem és nem!
- Na! Tudom, hogy akarod!- erőszakoskodtam.
- Legalább azt mond meg mi a címe!
-Ez az LWWY!-tartottam felé megint a fülhallgatót.
-Ha tényleg annyira  jó szám..-egy pillanatra azt hittem ,hogy még megmenthető ,de nem. –akkor sem érdekel!-állt fel.- Ki megyek a mosdóba.
-Oké, várlak.-nevettem és betettem a fölhallgatót a fülembe.

2013. február 23., szombat

Bemutatkozás

Sziasztok! 
Egy 1D-s blogba kezdtünk az LB-mel, Rékával. Én Fanni vagyok, és mi fogjuk megírni, és begépelni Sarah és Cameron kalandjait. Nagyon reméljük, hogy tetszeni fog nektek.
A szereplők leírásait a Főoldal melletti fülre kattintva is megtekinthetitek.
A részek végén mindig jelölni fogjuk, hogy ki tette közzé azt a fejezetet.

A szereplőkről: 


Név: Sarah O'Neill
Kor: 18 év
Magamról: A suliban népszerű vagyok, meg minden, és nem mondanám, hogy nem tetszik, de Cam-mel is szeretnék osztozni ebben. Sajnos Őt nem kedvelik annyian, mert hát egy kicsit stréber, hogy úgy mondjam...Próbálom bevonni a közös programokba, de nem lehet állandóan gyertyatartó. Már a barátom is szólt, hogy lehetnénk kicsit többet ketteseben. Én megmagyaráztam neki, hogy mi a helyzet , és csak remélni tudom, hogy meg is értette.


Név: Cameron O'Neill
Kor: 18 év
Magamról: Sarah-val ellentétben engem nem szeretnek annyira. Ennek meg vannak az okai. Egy.: Első nap a Harry Potter szemüvegemben kellett elmennem, mert a kontaktlencsém még nem jött meg. Ezáltal mindenki megbélyegezett a 'Stréber' jelzővel. Amúgy is okos vagyok, (nem nagyképűség, tényleg az vagyok) de nem esett annyira jól... Természetesen vannak barátaim, de csak Sarah-val jövök ki jól. A pasija és Ő mindig magukkal rángatnak mindenhova, és egy kicsit furcsa már, hogy minden randin én is ott vagyok. Jót tenne nekik, ha egy kicsit együtt is lennének.



Nevek: Joe Brown és Kate O'Neill
Koruk: Ismeretlen
Magunkról:
 Joe: Legjobb barátommal, Adam-mel kisfilmek forgatásába kezdtünk. Bemutatott a testvérének, és beleszerettem Kate-be. Lett egy gyönyörű kislányunk, Sarah. Sajnos Adam feleségével történtek dolgok, így Cameron, Adam lánya is velünk él.
 Kate. Még nem mondtuk el Cameron-nak, mit történt az anyjával. Nem tervezzük ezt egy jó darabig, de hát valamikor meg kell tudnia. Szerencsére a tanulmányi eredményei jók, és Sarah-ra is jó hatással van. A lányunknak nagyon sok barátja van, de sajnos nem tudjuk, hogy minek tudható ez be. A személyiségének, vagy annak, hogy jómódú a család.


Név: Adam O'Neill
Kor: Ismeretlen
Magamról: Amióta a feleségemmel megtörténtek azok a bizonyos esetek, nagyon magányosan érzem magam. Mivel Amerikában töltöttem életem nagy részét, és a lányomat is alig-alig látom, nagyon megviseltek a történtek. Joe és Kate sokat ötletelnek a filmekről, mindig újabb és újabb ötleteik vannak. Ez jó is, mivel ez a munkájuk, és nagyon szerencsés vagyok, mert a legjobb barátom és a nővérem töltik be ezeket a posztokat.


Nevük: One Direction(Liam Payne, Zayn Malik, Louis Tomlinson, Harry Styles, Niall Horan)
Koruk: 19 év, 19 év, 22 év, 19 év, 19 év
Magunkról:
 Liam Payne: A srácok néha nagyon kezelhetetlenek,. persze pont én mondom, aki ugyanúgy hülyéskedik velük, de úgy gondolom egy kicsit több felelősség érzetem van, mint nekik együtt véve.
 Zayn Malik: Mostanában olyan furcsán érzem magam. Talán magány. Mivel Liam-nek és Louis-nak is vannak barátnőik, és én mindig azt látom, hogy mennyire jól érzik magukat. És én is vágyom erre az érzésre.
 Louis Tomlinson: A turnébusz már két hete bűzlik valamitől, és még Liam sem volt hajlandó megtalálni ennek az okát. Rávettem magam, és amit találtam, arra nagyon nem lettem volna kiváncsi.
 Harry Styles: Ebben a pár hónapban nagyon sok party-t kihagytam, és a szociális életemet lassan antiszociálisnak lehetne hívni. A lányokat is hanyagolom egy ideje. Már 3 hónapja nem voltam együtt senkivel. Lehet, hogy ez a "felnőtté válásnak" tudható be, amit mondjuk nem is bánok.
 Niall Horan: Az a helyzet, hogy egy ideje nagyon sok időt töltök a szerelem megtalálásával. Sajnos még nem talált el Amour-nyila, de Liam már felhívta a figyelmemet, hogy ne csináljam ezt annyira görcsösen.